Mitől minősített egy elektronikus aláírás?
Somkuti András ·
Az elektronikus aláírás felhasználói oldala első ránézésre egyszerű: megjelenik egy dokumentum, az aláíró jóváhagyja a műveletet, megtörténik a hitelesítés, majd néhány másodpercen belül elkészül az aláírt fájl. Magából ebből a folyamatból azonban nem feltétlenül derül ki, hogy egyszerű, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás jött-e létre. Ennek oka, hogy a „minősített” jelleg elsősorban nem a felhasználói felülethez kapcsolódik, hanem ahhoz a bizalmi és technológiai infrastruktúrához, amely az aláírás mögött működik.
Az eIDAS szerinti minősített elektronikus aláírás több, egymásra épülő elem együttes működésének eredménye. Szükség van megfelelően azonosított aláíróra, minősített tanúsítványra, védett aláírás-létrehozó adatokra, egyértelmű és szándékos aláírási műveletre, valamint olyan validációs környezetre, amely később is képes összekapcsolni és ellenőrizni ezeket az elemeket.
Aláírás előtt: digitális identitás
A kriptográfia képes igazolni, hogy egy adott elektronikus aláírást egy meghatározott privát kulcs felhasználásával hoztak létre. Arra azonban önmagában nem ad választ, hogy ez a kulcs valóban ahhoz a személyhez tartozik-e, akinek a neve például egy szerződésen szerepel. Az identitás ellenőrzése ezért logikailag és folyamat szempontjából is megelőzi magát a kriptográfiai aláírást.
Amikor egy minősített bizalmi szolgáltató minősített elektronikus aláírási tanúsítványt bocsát ki, a vonatkozó európai szabályozási keret alapján ellenőriznie kell a tanúsítványhoz kapcsolódó személyazonosságot. A szabályozás többféle, megfelelő megbízhatóságot biztosító azonosítási módot is lehetővé tesz, a személyes jelenléttel végzett ellenőrzéstől kezdve a magas biztonsági szintű elektronikus azonosítási megoldásokon át más, kellően megbízható és megfelelőségértékelésnek alávetett azonosítási eljárásokig.
A minősített tanúsítvány jelentősége tehát nem pusztán abban áll, hogy tartalmazza az aláíró nevét vagy más azonosító adatait, értékét az a szabályozott és ellenőrzött folyamat adja, amely során a tanúsítványhoz kapcsolt személyazonosságot megállapították.
Fontos a tanúsítvány, de önmagában nem elegendő
A digitális tanúsítványokról gyakran úgy beszélünk, mintha már puszta meglétük automatikusan meghatározná a velük létrehozott elektronikus aláírás jogi vagy biztonsági szintjét. A minősített elektronikus aláírás feltételrendszere azonban ennél jóval összetettebb.
A QES-nek minősített elektronikus aláírási tanúsítványon kell alapulnia, magát az aláírást pedig minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel, vagyis QSCD-vel (Qualified Signature Creation Device) kell létrehozni.
A „device”, vagyis eszköz megnevezés a modern, távoli aláírási rendszerek esetében könnyen félrevezető lehet. Nem feltétlenül az aláíró birtokában lévő fizikai intelligens kártyáról, tokenről vagy más, helyben használt eszközről van szó. A privát kulcsok olyan védett, távoli kriptográfiai infrastruktúrában is kezelhetők, amely megfelel a minősített aláírás-létrehozás követelményeinek, miközben az aláírás kezdeményezése és jóváhagyása továbbra is az adott személy ellenőrzése alatt marad.
Ennek következtében két elektronikus aláírási folyamat felhasználói szempontból akár szinte teljesen azonosnak tűnhet, miközben a mögöttük működő bizalmi modell, technológiai infrastruktúra és szabályozási státusz jelentősen eltér egymástól.
A hitelesítés és az aláírás nem ugyanaz a művelet
A digitális folyamatok egyik kevésbé látványos, ugyanakkor alapvető különbsége az autentikáció és az elektronikus aláírás elkülönítése. Vegyünk két egymást követő eseményt. Egy felhasználó először bejelentkezik egy szolgáltatásba, majd aláír egy konkrét dokumentumot. A két művelet között akár csak néhány másodperc telhet el, mégis eltérő kérdésekre adnak választ.
A hitelesítés azt igazolhatja, hogy az adott fiókhoz vagy szolgáltatáshoz jogosult személy van jelen. Az elektronikus aláírásnak azonban ennél többet kell kifejeznie: azt is hozzá kell kapcsolnia az aláíróhoz, hogy pontosan milyen adatokat, milyen dokumentumot és milyen tartalmat hagyott jóvá. Magasabb bizalmi szintet igénylő tranzakcióknál ezért nem elegendő egyszerűen abból kiindulni, hogy valaki be volt jelentkezve egy rendszerbe, az aláírási szándék és az aláírt dokumentum közötti kapcsolatnak magában az aláírási folyamatban is megfelelően meg kell jelennie.
A dokumentum sértetlensége is a bizonyítás részévé válik
A fokozott biztonságú elektronikus aláírás egyik meghatározó tulajdonsága, hogy olyan módon kapcsolódik az aláírt adatokhoz, amely lehetővé teszi azok későbbi megváltoztatásának észlelését. A minősített elektronikus aláírás erre az alapra épül rá további szabályozási és technológiai követelményekkel.
Egy beszkennelt kézi aláírás képe viszonylag könnyen kinyerhető az egyik dokumentumból, majd elhelyezhető egy másikon. A végeredmény vizuálisan akár meggyőző is lehet, különösen egy olyan digitális környezetben, ahol a képek és dokumentumok manipulálására alkalmas technológiák széles körben hozzáférhetők. A kriptográfiai elektronikus aláírás bizonyító ereje ezzel szemben nem elsősorban abból fakad, hogy hogyan néz ki az aláírás a dokumentumon. A lényeg az aláírt adatok, az alkalmazott kriptográfiai kulcs, az ahhoz kapcsolódó tanúsítvány és a validációhoz szükséges információk közötti kapcsolatban rejlik.
Az aláírás vizuális megjelenése akár egy kis mező is lehet a PDF egyik oldalán, miközben a tényleges bizonyítás szempontjából releváns információk jelentős része a felhasználó számára láthatatlan technikai struktúrában található.
A „minősített” státusz egy teljes ökoszisztémához kapcsolódik
A minősített elektronikus aláírás értelmezéséhez önmagában a technológiai háttér sem elegendő. A minősítés az európai bizalmi szolgáltatási rendszer szabályozási környezetéhez is szorosan kapcsolódik. Az egyes tagállamok úgynevezett Trusted Listeket vezetnek a minősített bizalmi szolgáltatókról és az általuk nyújtott minősített szolgáltatásokról. Ezek az információk európai szinten összekapcsolódó rendszerben ellenőrizhetők. A minősített státusz tehát nem egy szolgáltató önmeghatározása, és nem kizárólag egy alkalmazott technológiai megoldás sajátossága, hanem formálisan meghatározott és ellenőrizhető szabályozási státusz.
Egy felhasználónak nem kell minden egyes dokumentum aláírásakor tanúsítványláncokat, kriptográfiai kulcsokat, visszavonási információkat vagy QSCD-k működését elemeznie. A technológiai és szabályozási összetettség jelentős részét maga a bizalmi infrastruktúra kezeli.
Ezek a mechanizmusok azonban azonnal központi szerepet kapnak, amikor egy aláírás érvényességét, eredetét vagy körülményeit később igazolni kell. Ki volt az aláíró? Hogyan állapították meg a személyazonosságát? Melyik dokumentumot hagyta jóvá? Módosult-e annak tartalma az aláírást követően? Érvényes volt-e az aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány? Minősített szolgáltatás keretében történt-e a folyamat? Megőrizhetők-e és később is ellenőrizhetők-e az ehhez kapcsolódó bizonyítékok?
A minősített elektronikus aláírás létrehozása a felhasználó számára akár mindössze néhány másodpercig tarthat. Az a bizalom azonban, amelyet ehhez az aláíráshoz társítunk, jóval korábban kezd felépülni: az identitás ellenőrzésével, a minősített tanúsítvány kibocsátásával, az aláírás-létrehozó adatok védelmével, a minősített szolgáltatási környezet kialakításával és azzal a szabályozott infrastruktúrával, amely ezeket egyetlen ellenőrizhető folyamatba kapcsolja.
Minősített aláírás a regisztrációtól kb. 3 perc alatt, mobilon is. Az azonosítás automatikus, szükség esetén munkatársunk ellenőrzi: uniós személyi igazolvány vagy útlevél és bármilyen kamerás eszköz elég hozzá (Magyarországon a DÁP is), chipes személyivel a Netlock mobilappjával még gyorsabb. A regisztráció és a tanúsítvány ingyenes, és minden aláírásra minősített időbélyeg kerül.