SES, AES és QES különbsége: melyik mire elég?
Somkuti András ·
Az elektronikus aláírás mára természetes részévé vált a digitális ügyintézésnek, ritkán gondolunk bele, valójában mit is értünk „aláírás” alatt. Egy e-mail végére gépelt név, egy érintőképernyőre rajzolt kézjegy és egy kriptográfiai eljárással létrehozott minősített elektronikus aláírás egyaránt elektronikus aláírásnak tekinthető, miközben egészen eltérő szintű bizonyosságot nyújtanak az aláíró személyéről, a dokumentum sértetlenségéről és magáról az aláírás körülményeiről.
Azoknál a szervezeteknél, amelyek szerződéskötési, jóváhagyási vagy más, korábban papíralapú folyamataik jelentős részét digitális környezetbe helyezik át, ezek a különbségek jóval túlmutatnak a technikai terminológián. A lényegi kérdés egy esetleges későbbi vita során már nem az, hogy a dokumentumot elektronikusan aláírták-e, hanem az, hogy az aláírás alapján pontosan mi bizonyítható: ki írta alá, milyen dokumentumot hagyott jóvá, milyen körülmények között történt az aláírás, és mennyire megbízhatóan rekonstruálható mindez akár évekkel később.
Az európai szabályozás ehhez több különböző bizalmi szintet rendel. Az eIDAS-rendelet az elektronikus aláírások különböző kategóriáit és követelményeit határozza meg, bár a szakmai gyakorlatban elterjedt „egyszerű elektronikus aláírás”, vagyis SES (Simple Electronic Signature) megnevezés önmagában nem egy, az eIDAS-ban formálisan definiált kategória. A fokozott biztonságú elektronikus aláírás, az AES (Advanced Electronic Signature), valamint a minősített elektronikus aláírás, a QES (Qualified Electronic Signature) ezzel szemben már konkrét jogszabályi feltételekhez kapcsolódik.
Az egyszerű elektronikus aláírás tág kategóriája
Az elektronikus aláírás legegyszerűbb formái közé tartozhat például egy név beírása egy online űrlapba, egy beszkennelt kézi aláírás beillesztése egy dokumentumba, vagy egy digitális felületen adott jóváhagyás. A konkrét folyamattól és körülményektől függően ezek az aktusok is minősülhetnek elektronikus aláírásnak, egyszerűségük pedig önmagában nem jelenti azt, hogy jogilag ne lenne jelentőségük.
Az eIDAS egyik alapelve szerint egy elektronikus aláírást pusztán azért nem lehet megfosztani joghatásától vagy bizonyítékként való elfogadhatóságától, mert elektronikus formában létezik, illetve mert nem felel meg a minősített elektronikus aláírással szemben támasztott követelményeknek.
A különbség sokkal inkább az aláírást körülvevő bizonyítékok minőségében jelenik meg.
Ha például, fél évvel később vita alakul ki egy dokumentum körül, már egészen más kérdések kerülnek előtérbe. Megállapítható-e, hogy ki rendelkezett az aláíráshoz használt fiók felett? Történt-e valamilyen hitelesítés az aláírás előtt? Egyértelműen rekonstruálható-e a dokumentumnak pontosan az a verziója, amelyet az aláíró elfogadott? Kizárható-e, hogy egy látható aláírásképet egyszerűen átmásoltak egy másik dokumentumból? Megőrizte-e a folyamat annak bizonyítékát, hogy az aláíró tudatosan és szándékosan hagyta jóvá az adott tartalmat?
Egy alacsony kockázatú ügylet vagy egyszerű belső folyamat esetében egy kevésbé összetett elektronikus aláírás is megfelelő lehet. A digitális folyamatok kialakításánál ezért önmagában nem az a cél, hogy minden esetben a lehető legmagasabb bizalmi szintet alkalmazzuk, hanem az, hogy az alkalmazott megoldás arányban álljon az adott tranzakció kockázatával és a későbbi bizonyítási igénnyel.
A fokozott biztonságú elektronikus aláírás középpontjában a bizonyíthatóság áll
A fokozott biztonságú elektronikus aláírás, vagyis az AES már jóval szorosabban kapcsolódik mind az aláíró személyéhez, mind az aláírt adatokhoz. Az eIDAS szerint az ilyen aláírásnak egyedileg az aláíróhoz kell kapcsolódnia, alkalmasnak kell lennie az aláíró azonosítására, olyan aláírás-létrehozó adatok használatával kell elkészülnie, amelyek felett az aláíró magas szintű biztonsággal kizárólagos ellenőrzést gyakorol, valamint úgy kell kapcsolódnia az aláírt adatokhoz, hogy azok minden későbbi megváltoztatása észlelhető legyen.
Az aláírás ebben az esetben már nem egyszerűen az egyetértés vizuális megjelenítése, hanem egy olyan bizonyítási struktúra része, amely összekapcsolja az aláíró személyét, az adott dokumentum tartalmát és magát az aláírási eseményt. Kriptográfiai szempontból ennek különösen nagy jelentősége van. Egy megfelelően létrehozott elektronikus aláírás nem csupán azt jelzi, hogy valaki egy adott ponton jóváhagyott egy dokumentumot, hanem arra is lehetőséget ad, hogy később ellenőrizzük: az aláírást követően változott-e annak tartalma. Az aláírás bizonyító ereje így nem egy grafikus elemhez, hanem az aláírt adatok és az aláíróhoz kapcsolódó hitelesítési információk közötti matematikai kapcsolathoz kötődik.
A minősített elektronikus aláírás szabályozott bizalmi környezetet teremt
A minősített elektronikus aláírás, vagyis a QES a fokozott biztonságú elektronikus aláírás követelményeire épül, ugyanakkor további elemekkel egészíti ki azokat. Létrehozásához minősített elektronikus aláírási tanúsítvány és minősített aláírás-létrehozó eszköz vagy környezet szükséges, mindez pedig az európai bizalmi szolgáltatások szabályozott rendszerében működik.
Jogi szempontból a különbség egyértelmű: az eIDAS alapján a minősített elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatással rendelkezik.
Ez a jogi státusz azonban nem egyetlen technikai megoldásból következik. A háttérben egy teljes bizalmi infrastruktúra működik, amely magában foglalja többek között a minősített bizalmi szolgáltatókat, a szabályozott tanúsítványkiadást, az aláíró személyazonosságának megfelelő ellenőrzését, az aláírás-létrehozó adatok védelmét és azokat a mechanizmusokat, amelyek révén az aláírás érvényessége később is ellenőrizhető. A „minősített” jelző ezért nem egy PDF-en megjelenő pecsétre vagy aláírásképre vonatkozik, hanem arra a teljes szabályozott bizalmi környezetre, amelyben az aláírás létrejött.
Ugyanezen okból egy digitális tanúsítvány megléte önmagában még nem jelenti azt, hogy az azzal létrehozott aláírás minősített elektronikus aláírásnak tekinthető. Az Európai Unió úgynevezett Trusted List rendszere meghatározó szerepet játszik annak ellenőrzésében, hogy mely szolgáltatók és mely konkrét bizalmi szolgáltatások rendelkeznek minősített státusszal. A minősítés tehát nem általánosságban egy szolgáltató nevéhez vagy egy alkalmazott technológiához, hanem az adott listán szereplő, meghatározott szolgáltatáshoz kapcsolódik.
A megfelelő aláírási szint kiválasztása valójában kockázati döntés
A digitalizációs projektek során könnyű az elektronikus aláírás kiválasztását technológiai vagy beszerzési kérdéssé egyszerűsíteni: melyik megoldás a leggyorsabb, a legolcsóbb, illetve melyik integrálható a legegyszerűbben a már meglévő rendszerekbe. Ennél azonban érdemes korábban kezdeni a gondolkodást.
Egy belső tájékoztató átvételének visszaigazolása és egy több millió euró értékű szerződés aláírása egészen eltérő bizonyítási kockázatot hordoz. Ugyanez igaz egy vállalati szabályzat elfogadására, egy hatósági vagy szabályozott nyilatkozatra, egy beszerzési jóváhagyásra vagy egy olyan ügyletre, amely akár évekkel később jogvita tárgyává válhat.
Minél nagyobb következménnyel járhat egy adott aláírás későbbi vitatása, annál pontosabb válaszokra van szükség az aláíró személyével, a szándékával, a dokumentum sértetlenségével és az aláírás időpontjával kapcsolatban. Bizonyos esetekben emellett jogszabály vagy szerződés is meghatározhatja az alkalmazandó formai követelményeket, így az aláírás megfelelő szintjének kiválasztása nem minden esetben szabad technológiai döntés.
Ebből a nézőpontból a SES, az AES és a QES nem ugyanannak a szolgáltatásnak három, „alap–haladó–prémium” változata, hanem eltérő bizalmi és bizonyítási modelleket jelentenek, amelyek más-más módon kezelik az identitás, a dokumentum integritása és az aláírás későbbi bizonyíthatósága körüli kockázatokat. Az elektronikus aláírás megfelelő formájának kiválasztásakor ezért érdemes nem magából az aláírásból, hanem abból a helyzetből kiindulni, amelyben annak bizonyító erejére egyszer valóban szükség lehet.
A minősített aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású (eIDAS 25. cikk (2) bekezdés). A Netlocknál a regisztráció és a tanúsítvány ingyenes, 15 ingyenes aláírás jár hozzá, és minden aláírásra minősített időbélyeg kerül.