Ugrás a fő tartalomra

KYC, KYB és UBO jelentése: mi a különbség?

Somkuti András ·

A vállalati onboarding világában látványosan megszaporodtak a hárombetűs rövidítések, miközben az alapvető kérdés továbbra is egyszerű: mielőtt egy vállalat üzleti kapcsolatba lép valakivel, szeretné tudni, ki áll a másik oldalon. A nehézség ott kezdődik, amikor ezt az egyetlen kérdést leegyszerűsítve kezeljük.

Egy vállalatnak ugyanis több, egymástól elkülönülő állítást is tisztáznia kell: valóban az a személy végzi-e a regisztrációt, akinek mondja magát; létezik-e és megfelelően beazonosítható-e az általa képviselt szervezet; kik annak a tényleges tulajdonosai vagy irányítói; jogosult-e az adott személy a cég nevében eljárni; illetve vannak-e további, szabályozási vagy kockázati szempontból releváns körülmények.

Ember a kijelző mögött

A KYC, vagyis Know Your Customer a gyakorlatban elsősorban az ügyfél azonosítását és személyazonosságának ellenőrzését jelenti, különösen szabályozott környezetben. Ha az ügyfél természetes személy, a kérdés az, hogy a megadott személyazonosság valóban egy létező emberhez tartozik-e, és az ellenőrzéshez használt dokumentumok, adatok valóban az adott személyhez köthetők-e.

A távoli ügyfélazonosítás ma már jóval összetettebb annál, mint hogy valaki feltölt egy útlevél- vagy személyiigazolvány-másolatot. A dokumentumok hitelességének vizsgálata, a biometrikus összevetés, a hiteles adatforrások használata, az eszköz- és viselkedési jelek, valamint különböző csalásmegelőzési technológiák ugyanis együttesen növelhetik az azonosítás megbízhatóságát. De már egy nagyon alapos személyazonosítás is önmagában nagyon keveset árul el arról a vállalkozásról, amelyet az illető képviselni kíván.

Az ember mögött álló jogi személy

A KYB, vagyis Know Your Business fókusza már nem a természetes személy, hanem maga a szervezet. Egy jogi személy esetében számos olyan adatot lehet szükséges ellenőrizni, amely a vállalat tényleges jogi és üzleti helyzetét írja le. Ilyen lehet például a hivatalos cégnév, a nyilvántartási szám, a bejegyzés országa, a működési státusz, a székhely, a vezető tisztségviselők, a tevékenységi kör, valamint minden olyan további adat, amely az adott üzleti kapcsolat szempontjából releváns lehet.

A jogi személyek nagyobb cégcsoportok részei lehetnek, fióktelepeken keresztül is tevékenykedhetnek, a bejegyzett cégnevüktől eltérő néven jelenhetnek meg a piacon, vagy több országra kiterjedő struktúrával rendelkezhetnek. Egy cégkivonat így a kérdés egy részére választ adhat, a szervezetről azonban nem feltétlenül ad teljes képet.

A KYB ezért nem egyszerűen egy adatbázisban szereplő rekord ellenőrzését jelenti, hanem sokkal inkább annak feltérképezését, hogy az adott vállalkozás hogyan kapcsolódik más jogi személyekhez, természetes személyekhez, tulajdonosi struktúrákhoz és képviseleti jogosultságokhoz.

A tulajdonosi háttér egy újabb réteget jelent

A tényleges tulajdonosi, vagyis UBO-vizsgálat célja, hogy a formális vállalati struktúra mögé nézzen, és azonosítsa azokat a természetes személyeket, akik végső soron tulajdonolják vagy irányítják a szervezetet. Ez a megközelítés mára a nemzetközi pénzmosás-megelőzési rendszerek egyik alapvető elemévé vált. A FATF 24. ajánlása például kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy az illetékes hatóságok megfelelő, pontos és naprakész tényleges tulajdonosi információkhoz férjenek hozzá. Ennek hátterében az a régóta fennálló kockázat áll, hogy az átláthatatlan vagy névtelen vállalati struktúrák alkalmasak lehetnek jogellenes tevékenységek vagy tulajdonosi érdekek elfedésére.

Az UBO-vizsgálat tehát nem ugyanazt a kérdést teszi fel, mint egy alapvető cégellenőrzés, hanem azt, hogy végső soron kik állnak mögötte.

Az azonosított személy nem feltétlenül jogosult eljárni

A KYC és a KYB között van még egy fontos réteg, amely a gyakorlatban könnyen háttérbe szorul: a képviseleti jogosultság. Tegyük fel, hogy például Péter egy vállalkozás nevében elindít egy onboarding folyamatot. A személyazonosságát sikeresen ellenőrizzük, a vállalkozásról megállapítjuk, hogy létező és aktív jogi személy, és a tényleges tulajdonosokat is beazonosítjuk.

Ezek közül egyik sem bizonyítja automatikusan azt, hogy Péter jogosult a vállalat nevében számlát nyitni, szerződéses feltételeket elfogadni vagy egy adott tranzakciót kezdeményezni.

A képviseleti jogot ezért külön is vizsgálni kell. Ennek módja az adott helyzettől függően lehet cégnyilvántartási adat, vezető tisztségviselői szerepkör, meghatalmazás vagy más, a képviseleti jogosultságot alátámasztó dokumentum vizsgálata.

De több dokumentum nem feltétlenül jelent nagyobb biztonságot

A gyengébben felépített onboarding folyamatok gyakran úgy próbálják kezelni a bizonytalanságot, hogy egyre több dokumentumot kérnek be. Ennek eredménye könnyen egy egyre bővülő dokumentumhalmaz lehet: személyazonosító okmányok, cégkivonatok, nyilatkozatok, szervezeti ábrák, meghatalmazások és további igazolások gyűlnek össze anélkül, hogy pontosan meghatároznánk, melyik dokumentumnak mit kell bizonyítania. Pedig önmagában a nagyobb dokumentummennyiség nem feltétlenül jelent nagyobb bizalmat vagy alacsonyabb kockázatot.

Egy jól felépített ellenőrzési folyamat inkább abból indul ki, hogy először pontosan megfogalmazzuk, milyen állítást szeretnénk alátámasztani: ez a személy valóban az, akinek mondja magát; ez a jogi személy valóban létezik és ezekkel a jellemzőkkel rendelkezik; ezek a természetes személyek a vállalkozás tényleges tulajdonosai vagy irányítói; ez a képviselő jogosult az adott művelet elvégzésére.

Ha ezek a kérdések világosan elkülönülnek egymástól, akkor az azonosítási technológiák, hiteles adatforrások és dokumentumok is sokkal célzottabban és hatékonyabban alkalmazhatók.

A KYC-t, a KYB-t és az UBO-vizsgálatot ezért nem egymás melletti compliance-funkciókként érdemes kezelni, hanem ugyanannak az üzleti kapcsolatnak különböző nézőpontjaiként.

A Netlocknál a személyazonosítás automatikus, szükség esetén munkatársunk ellenőrzi; percek alatt kész, és bármilyen kamerás eszköz elég hozzá: a videós azonosításnál a kamerába mutatják az uniós tagállamok személyi igazolványát vagy útlevelét (az Egyesült Államokban útlevelet vagy jogosítványt), majd az arcot, Magyarországon a DÁP is elfogadott. Chipes személyi igazolvánnyal a Netlock mobilappjával még gyorsabb. A távoli videós azonosításra a Netlock engedéllyel rendelkezik, és a szolgáltatás AML-szűrést is tartalmaz. Az azonosítás után a felhasználó ingyenes minősített tanúsítványt kap az elektronikus aláíráshoz.

Kapcsolódó cikkek

Mondja el nekünk, miben segíthet vállalkozásának a Netlock

Megmutatjuk a leggyorsabb utat az induláshoz – egyetlen munkafolyamattól a szervezet egészére kiterjedő bizonyítási rétegig.

Regisztrálok ingyen